Cserélhet? munkavállalók korából a szerethet? munkahelyek felé?

Cserélhet? munkavállalók korából a szerethet? munkahelyek felé?

Honnan indultunk?

Szerethet? munkahelyek régebben is voltak, csak nem nagyon reklámozta ?ket senki nagy plénum el?tt. Esetleg felel?s vagy családbarát foglalkoztatónak hívtuk ?ket, díjat is kaphattak ezek a cégek. Barátainknak, ismer?seinknek meg meséltük, hogy milyen jó a cégünknél dolgozni, mert jó fej a f?n?k, megbecsülik a munkánkat, ?sszetartó a csapat. Aztán lehet, hogy emiatt t?bben j?ttek hozzánk dolgozni (ezt manapság már munkatárs-ajánlási programnak hívjuk).

Régóta tudjuk, hogy a biztonság-bizalom-együttm?k?dés légk?rében dolgozó megbecsült, lojális alkalmazottak nagyobb eséllyel tesznek extra er?feszítéseket a munkahelyeken, ami által a vev?i elégedettség és az üzleti eredményesség is n?vekszik. Mégis csak az egyre súlyosbodó munkaer?hiány ébresztette fel a cégeket, hogy változtassanak eddigi szemléletük?n.

 A rendszerváltozást k?vet? húsz évben a munkaer?piacon túlkínálat volt, a munkáltatók kedvükre válogathattak a jel?ltek k?z?tt (a nem ?szerethet?” munkahelyek is), verseny volt az állásokért, a cégeknek nem okozott túl nagy problémát a távozó munkatársak pótlása (manapság egy néhány száz f?s nagyvállalatnál t?bb tízmillió forintot tehet ki a fluktuáció kezelésének k?ltsége).

Uralkodott az a megk?zelítés, hogy a munkak?ri leírásoknak és az álláshirdetésekben szerepl? technikai feltételeknek megfelel? jelentkez?k juthattak át a sz?r?n, a t?bbiek pedig próbálkozhattak tovább, sikertelen pályázatukról ritkán kaptak visszajelzést. 15 évvel ezel?tt egy informális tudás elismerését vizsgáló EU-s projektünk keretében Stuart Holland, a Coimbrai Egyetem professzora kimondta, hogy

ahelyett, hogy az embereket szabjuk a munkahelyekre, a munkahelyeket kell az emberekre szabni.

Mára már a vállalatok egyre nagyobb számban ismerik fel a két megk?zelítés k?z?tti kül?nbséget, amikor els?sorban tehetségeket vonzanak magukhoz, akiknek megtalálják a cégen belül a helyüket. Ezek a tehetségek (akik alatt nemcsak a kiemelked? tehetségeket, hanem a szakmájukat ért? és szeret?, motivált munkavállalókat is értjük) aktív k?zrem?k?désükkel, újításaikkal k?zvetlenül alakítják a vállalkozások j?v?jét, és alapvet? tényez?vé váltak az üzleti sikerességben is.

Steve Jobs-ot idézve: ?Semmi értelme okos embereket felvenni, és megmondani nekik, hogy mit csináljanak. Mi felvesszük ?ket, és ?k mondják meg, hogy mit tegyünk.”

 új szakma született

Magyarországon 2010-t?l (ugyanebben az évben adta ki a HVG Kiadó az els? magyar nyelv? employer branding/munkáltatói márka szakirodalmat, Mark Schumann és Libby Sartain Tehetségmágnesek c. k?nyvét) kezd?d?en függetlenül a régiók fejlettségét?l egyre intenzívebben jelent meg a szakképzett munkaer?hiány, amire a vállalati, oktatási, munkaügyi szektor képvisel?i sem voltak felkészülve. A munkahelyekért való versenyt egyre t?bb szektorban és térségben a munkavállalókért folytatott verseny váltotta fel, és az állások eladandó termékké váltak. Felértékel?dtek a meglév? munkatársak, és a megtartásukra mára már egyre t?bb figyelmet fordítanak a cégek.

Az elmúlt években a piaci igényekre reagálva egyre t?bb employer brandinggel foglalkozó ügyn?kség kezdett széles k?r? szolgáltatásokat nyújtani (a szolgáltatási portfólió tartalmazza t?bbek k?z?tt a hiteles munkáltatói márka kialakítását és kommunikálását, a cég f? munkáltatói értékeinek meghatározását, a vállalati kommunikáció fejlesztését, a sokféleséget támogató szervezet fejlesztését, valamint megjelent a munkavállalói élmény fejlesztése is).

Egyre fontosabbá válik a munkavállalók vonzása és megtartása szempontjából is, hogy tudatosan foglalkozzunk a munkavállalóink cégen belüli útjának támogatásával (pl. mentorprogrammal, folyamatos visszajelzésekkel, világos karrierutak felvázolásával) a teljes foglalkoztatási ciklusban (belépést?l a kilépésig, s?t még ezeken innen és túl is). 

Mára már széles k?rben érhet?ek el képzési (februárban már második alkalommal szervezzük meg 2 napos képzésünket: https://mtdtanacsado.hu/events/employer-branding-a-munkaltatoi-markaepites-gyakorlata/) és tanácsadási szolgáltatások is érdekl?d? vállalkozások számára. A sokszín? kínálat (vannak pl. a kommunikációs kivitelezésre, HR folyamatok fejlesztésére vagy egyes munkavállalói csoportokra specializált szolgáltatók is) segíti a munkáltatói márkaépítésbe fogó vállalkozásokat, hogy a hozzájuk leginkább illeszked? szolgáltatót tudják kiválasztani.

Ugyan még akkora hatást nem váltott ki a hazai üzleti életben az employer branding megjelenése, mint az Apple 1984-es Macintosh reklámja a világ személyi számítógép piacán, de abban biztosak vagyunk, hogy forradalmi id?ket élünk. El?bb vagy utóbb a lassabban reagálókat is arra ?szt?nzi a megváltozott munkaer?piaci helyzet, hogy szakítsanak régi rutinokkal, elavult módszerekkel, megk?zelítésekkel a HR és vállalatvezetés területén. 

A j?v? vállalkozásai a munkavállalókat k?zéppontba helyez? szervezeti m?k?dést és üzletpolitikát folytatnak, hiszen a sikeres cégek példája is mutatja, hogy a munkavállalókkal való t?r?dés üzleti haszonként is megjelenik. A megbecsült, motivált munkavállalók sokkal magasabb színvonalon és hatékonysággal teljesítik a vállalkozások ügyfelek felé tett ígéreteit, legyen az szállodai szolgáltatás, vagy új elektronikai termék gyártása. Az employer branding szakmában tevékenyked? szakért?k?n és a sikeres munkáltatói márkát m?k?dtet? vállalkozásokon is múlik, hogy kihez mikor jut el az új, forradalmi szemlélet, amelynek alkalmazásával a munkavállalók, a munkaadók, és az ügyfelek is nyertesek lehetnek.

 Szerethet? munkahelyek, ahol jó dolgozni

Az employer branding téma és a jól teljesít? cégek gyakorlatainak népszer?sítését kül?nb?z? programok és díjak is el?segítették az elmúlt években Magyarországon (pl. AON Hewitt: Legjobb Munkahely Program, Magyar PR Sz?vetség: Employer Branding Award, 2017. áprilisi budapesti World Employer Branding Day a Brandfizz társszervezésével (a World Employer Branding Day idén Prágában hozza ?ssze a szakmát!), illetve a legfrissebb a Dreamjobs Szerethet? Munkahelyek kezdeményezése volt: https://szerethetomunkahelyek.hu/).

A Szerethet? Munkahely Díjat a DreamJo.bs csapata hozta létre azért, hogy elismerjék azokat a mikro-, kis- és k?zépvállalkozásokat, amelyek számos jó gyakorlatot alkalmaznak annak érdekében, hogy vonzó k?rülményeket biztosítsanak a munkavállalóik számára. A vizsgált célterületek k?zé a munkak?rnyezet, a szakmai fejl?dési lehet?ségek, a munka-magánélet egyensúlya, a szervezeten belüli k?z?sség, és a munkatársak d?ntéshozatalba való bevonása tartozott. Az eredményekb?l kiderül, hogy a fizetésnél sokkal fontosabb szempontok a munkahelyi légk?r, a csapat és a k?rnyezet. TOP 100 helyett végül 107 vállalatot választott ki a zs?ri. Megvizsgáltuk, hogy ezek a vállalkozások milyen f? k?z?s jellemz?kkel rendelkeznek:

A munkahely fizikai jellemz?i: vonzó iroda, tágas, fényes terek, virágok, n?vények, barátságos berendezés, rekreációs lehet?ségek az irodán belül.

A személyes fejl?dés el?segítése: továbbképzési lehet?ségek (konferencián, tréningen való részvétel), mentor program biztosítása, rugalmas munkaid? (távmunka lehet?sége).

A szervezeti fejl?dés el?segítése: ?sszetartó, segít?kész csapat, megfelel? mennyiség? humor, rendszeres meetingek, személyes megbeszélések, rendszeres visszajelzések a teljesítményr?l, ?tletdoboz alkalmazása (online vagy offline verzióban), támogató k?rnyezet az ?tletek megvalósításához, a munkatársak bevonása a d?ntéshozatalba.

Munkaid?n kívüli id?t?ltés: k?z?s programok (családi napok), csapatépít? tréningek.

Szervezeti jellemz?k, célok: gyors reagálás a problémákra, kreatív megoldások, probléma-elhárítás, ügyfél- és kollégacentrikusság, t?rekvés a magas min?ség elérésére, kihívást jelent? munka.

Forrás: Saját szerkesztés (https://szerethetomunkahelyek.hu/ honlapon található információk alapján)

A 107 díjazott k?zül a legfontosabb szempontként – elhelyezkedést?l függetlenül – mindenki a kiváló k?z?sséget emelte ki. A 77 budapesti vállalkozásra általánosan elmondható, hogy az irodájuk modern, open office elrendezés?, ahol a kollégáknak az irodán belüli rekreáció is biztosított (például masszázzsal, babzsák fotelekkel, csocsóasztallal). A kellemes légk?rt a n?vények, a terasz, illetve a panoráma még tovább n?veli. Szintén fontos jellemz?, hogy k?nnyen megk?zelíthet? legyen kerékpárral/t?megk?zlekedéssel, illetve rendelkezzen parkolási lehet?ségekkel is. A vidéki cégek általában belvárosi irodával rendelkeznek, ahol lényegesen kevesebb kikapcsolódási lehet?séggel tudnak ugyanolyan kellemes atmoszférát biztosítani.

 A folyamatos fejl?dés érdekében a legt?bb vállalat továbbképzésekkel, tréningekkel, konferenciákon való részvétellel, mentorálással, coachinggal, illetve személyes teljesítményértékeléssel ?szt?nzi a munkavállalóit a minél kiemelked?bb munkavégzésre.

Méret alapján megkül?nb?ztethetjük a mikro-, kis- és k?zépvállalkozásokat, de a foglalkoztatotti létszámok jelent?s eltérései ellenére is felfedezhetjük a k?z?s elemeiket. A k?z?s programok, a társaság, a kihívást jelent? munka vagy a rugalmas munkaid? mind ilyen jellemz?. A 28 szerethet? mikrovállalkozás alapján a k?zvetlenség, a fiatalos légk?r; a 61 kisvállalkozás esetében a beszélgetések, az irodai informális id?t?ltés; a 18 k?zépvállalat alapján az átlátható m?k?dés megvalósítása és az új dolgokra irányuló nyitottság emelhet? ki, mint k?vetend? példa.

A legnagyobb számban az IT, az ingatlan és építészet, valamint a szolgáltatási szektor képvisel?i részesültek elismerésben. Az említett területeken kül?n?sen fontos a támogató k?rnyezet, ami az innovativitás táptalajának egyik fontos ?sszetev?je.

 Hogyan tovább? Inspiráljunk másokat, és inspirálódjunk mások által!

 Szerethet? munkahelyeinken akkor is elvégezzük a feladatunkat, ha vihar tombol k?rül?ttünk, és szinte lehetetlennek t?nik a megoldás, és ehhez szívesen mozgósítunk plusz energiákat is. Egyéni és szervezeti teljesítményünkre is büszkék vagyunk, ?r?mmel t?lt el és inspirál minket az együttm?k?dés sokféle emberrel. Hisszük, hogy minél sokszín?bbek vagyunk, annál t?bb értéket képviselünk, annál jobban fogunk dolgozni, és jobb eredményeket érünk el.

 Tegyünk azért, hogy a munkáltatói márkaépítés és ennek a munkavállalók számára is megjelen? el?nyei az SSC-k (Shared Service Center-ek – magyarul szolgáltató k?zpontok – jellemz?en multinacionális cégek kiszervezett egységei), IT cégek, multinacionális cégek mellett egyre t?bb helyre (magyar tulajdonú KKV-khez is) jussanak el a f?városon kívül is. Segítsük a cégeket abban, hogy a munkavállalói élmény egy gyártósoron dolgozó munkavállaló számára is értelmezhet?vé váljon (ahol nem a darts-tábla vagy a csocsóasztal beszerzése jelenik meg el?relépésként, hanem pl. a megfelel? vezet?i kommunikáció és megbecsülés). A magyar munkaer? kb. 70 százalékát foglalkoztató KKV szektorban, de az ?sszesen kb. egymillió alkalmazottat számláló k?zszféra és civil szféra munkáltatói k?rében is sok a tennivaló a modern emberi er?forrás menedzsment megteremtése területén, ami jelent?s hatékonyságn?velést eredményezne.

Adjunk választ arra is tulajdonosként, cégvezet?ként, hogy miért m?k?dik a cégünk? Mi az a cél, amiért érdemes nap mint nap felkelni, és bemenni dolgozni, amely túlmutat azon, hogy mit és hogyan csinálunk? Ne csak azért menjünk a munkába, hogy egy falszakasszal végezzünk aznap, hanem egy új család számára építsünk otthont! Ne csak azért dolgozzunk, hogy minél t?bb szoftvert adjunk el, hanem az ügyfeleinket segít? megoldásokat alakítsunk ki!

K?rnyezetünkben egyre t?bb olyan munkahely legyen, ahová az ott dolgozó emberek lelkesen indulnak a reggeli kezdésre, mert tudják, hogy elismerik ?ket, bíznak bennük, visszajelzéseket kapnak, fejl?dhetnek, kiteljesedhetnek, és a nap végén a jól elvégzett munka érzésével térhetnek haza otthonaikba. Sajnos ez jelenleg sok cégnél nem így van. Komoly változásokra van szükség a vezet?i szerepek átértelmezésében, a vezet?k fejlesztésében, a munkavállalókkal való kapcsolatokban is.

Aki kimarad, az lemarad, de ha a munkatársaink a ?Miért szeretsz nálunk dolgozni?” kérdésre ehhez hasonló válaszokat adnak, már reménykedhetünk, hogy jó úton haladunk: ?Tudunk fejl?dni, mindig vannak új tervek, és amiben hiszünk, azt véghezvisszük. Ezek mindenképpen olyan erények/értékek, amelyek számomra fontosak, mert nem szeretek csak úgy létezni. és ehhez j?n hozzá, hogy a cég értéket akar teremteni, jobbá tenni valamit, nem pedig kizárólag saját hasznot elérni (ami fontos persze). Szóval ezek m?gé szívesen állok és teszem hozzá azt, amit én tudok.”

Hollósi Szabolcs, employer branding szakért?, a Kiváló Munkahely Partnerség egyik alapítója (https://www.dhirubhai.net/company/kivalomunkahelypartnerseg/)

Vizi Noémi, SZTE GTK, vállalkozásfejlesztés MA hallgatójának k?zrem?k?désével (kutatási területe: tehetségek vonzásának és megtartásának városfejlesztéssel ?sszefügg? szempontjai)

 

Hollósi Szabolcs

szociológus I mentáltréner I 25 éve emberek és k?z?sségek fejleszt?je

6 年

K?sz?n?m a kiegészítést! Valóban, jó vállalkozást lehetett m?k?dtetni az ún. munkaer?hiány kit?rése el?tt is..... 1998-2000 k?z?tt nekem is volt ebben részem a Philipsnél.

Miklos T. Szolas

Business Communication | Employer Branding | Integrated Marketing

6 年

A t?rténelmi áttekintés egy kicsit felületesnek t?nik, ezért hozzátenném, hogy a rendszerváltás után beáramló cégek már komolyan foglalkoztak Employer Brandinggel, és akkor is voltak helyben ügyn?kségek, akik segítették ?ket. Például abban, hogy az akkoriban világszerte újdonságnak számító mátrix szervezetekbe illesszék a helyi leányvállalatok (jobbára privatizált és átalakuló állami vállalatok) struktúráját, és az akkor munkába álló X-generációra igazítsák a konkrét munkak?r?ket. Hogy csak két Budapesti példát említsek, a Coca-Cola Amatil "1 Million Cases Club" nev? elk?telezettségi kezdeményezése, vagy a Colgate-Palmolive "Let's Make It Happen" dolgozói szervezetfejlesztési programja csak Magyarországon volt útt?r? jelleg?, globálisan már évtizedes múltra tekintett vissza. A szintén akkoriban érkez? (vagy csak helyi stúdiókkal szerz?d?) legnagyobb reklámügyn?kségeknél kül?n apparátus dolgozott a HR-kommunikációs projekteken. Jómagam például a TMP berkeiben már az iwiw hátán hirtelen megjelen? Facebook-ra fejlesztett dolgozói ajánlói alkalmazásokat tesztelhettem néhány globális ügyfél projektje keretében. Ezek a csapatok kés?bb a rugalmasságuk érdekében leváltak a reklámszakmáról, majd még kés?bb teljesen HR irányba kanyarodtak, kialakítva az els? vállalati karrier-portálokat, majd a munkak?zvetít? cégekb?l kialakult HR-ügyn?kségek els? RPO ajánlatait és munkaer?-k?lcs?nzési konstrukcióit. Sajnálatos, hogy ezekr?l a korai évekr?l csak nagyon keveseknek van tudomása, velem együtt ?k azok a "túlképzett" és "poros tapasztalatú" szakemberek, akiknek a segítségével k?nnyebb dolga lenne a két-három éve szárnyaló EB-hype ifjú lovasainak. Fél?, hogy nehéz lesz a spanyol viasz ifjú feltalálóitól megmenteni a szakmát. Amely nem születik, hanem k?zel 30 éves múltra tekint vissza Magyarországon is. Nem beszéltem olyan nemzetk?zi vállalatokról (pl. IBM), amelyek már az "Employer Branding" fogalom születése el?tt is sokat tettek itt, nálunk is a dolgozói elk?telezettségre épül?, nem csak kommunikációs célú reputációépítésért. .?

要查看或添加评论,请登录

Hollósi Szabolcs的更多文章