úJRAéLESZTETTüK!

"A néni rosszul lett, ?sszeesett. Leállt a szíve, légzése."

Ismer?s t?rténet? Eddig nekem csak hírb?l volt az.

épp a lányaimat vittem tánctáborba, amikor egy h?lgy berohant a terembe, hogy segítsünk valakit újraéleszteni az udvaron. Kissé k?z?ny?sen, de készséggel mentem ki. Gondoltam ismét a "jó magyar pesszimizmus" - mindenben a legrosszabbat látjuk. 

Nem. Ma nem...

A néni ott feküdt mozdulatlanul. Se légzés, se pulzus. 

Négyen próbáltunk segíteni. Két anyuka - akik szintén a gyereküket hozták -, s a táborvezet? oktató. Mint kiderült, az egyik édesanya "civilben" orvos, a másik okleveles esküv?szervez?, a táncoktató egeszségügyi k?zépiskolát végzett, míg jómagam egy újraéleszt? tanfolyamon vettem részt valamikor nagyon-nagyon régen.

R?gt?n tisztázódtak a hierarchiák, kompetenciák. Mindenki tudta, végezte a dolgát, pedig sosem dolgoztunk együtt korábban. Az esküv?szervez? felmérvén a helyzetet, r?gt?n az iskolaportához rohant, hogy ?k értesítsék a ment?ket, s adjanak pontos útmutatást, hova kell j?nni. Utána foglalkozott a doktorn? karonül? picijével akit a t?bbi gyerekkel ellentétben nem lehetett beküldeni a tornaterembe, hogy ne lássák az eseményt.

Még mindig uralkodik rajtam az hihetetlenül megnyugtató érzés, hogy ott volt egy szakért?, egyben igazi vezet?. Olyan, aki végig higgadt maradt, tudta mit kell csinálni. Aki tiszta, érthet?, végrehajtható feladatokat adott.

Mi pedig tettük a dolgunkat. Mindenki készsége és képessége szerint.

A ment?s?k hamar kiérkeztek. Azt, hogy megfelel?en végeztük tennivalónkat, mi sem példázza jobban, hogy mikor látták, mit és hogyan teszünk, csak annyit mondtak: "Folytassák!" ?k addig nyugodtabban tudtak mindent el?készíteni.

Aztán ?k már leny?g?z? magabiztossággal, szemmel látható rutinnal és megfelel? felszereléssel folytatták. Majd a nénit visszahozták az életbe. újra lett színe, pulzusa, vérnyomása. Stabilizálás után a meghalt, majd újraélesztett h?lgyet vitték a kórházba a profi életment?k.

A táncoktató visszament tanítani; az esküv?szervez? egy soron k?vetkez? eseményt el?készíteni; az orvos anyuka vitte a kisebbik, karonül? gyerekét a játszótérre. én meg még éppen odaértem egy üzleti tárgyalásra, ahol prezentálnom kellett. Mondanom sem kell, nem újraélesztésr?l...

Abban a pár percben sokat tettünk egy életért. ám semmivel sem volt t?bb, mint amit bárki megtehet, ha úgy alakul.

https://www.youtube.com/watch?v=CMstTrW4kmc